Néhány napja jelent meg egy cikk a Portfolio.hu-n a Harvard Business Review által 2015 óta évente publikált Digital Evolution Index-ről, és az ebben a rangsorban 2015-ben elfoglalt helyünkről. Nem túl kecsegtető helyen állunk ezen a területen (sem), de ebben semmi meglepő nincs.

A Digital Evolution Index nemzetgazdaságok digitalizáltságának – és így versenyképességének – bemutatására alkalmas. A HBR a riport elkészítéséhez számtalan indikátort és tényezőt vesz figyelembe. Aki egy kicsit is jártas a közgazdaságtanban, abban felmerülhet a kérdés, hogy mi a helyzet a magyar vállalkozásokkal, azok digitalizáltságával. Hiszen ahogy egy ország gazdaságának teljesítménye nagymértékben függ az abban tevékeny vállalkozások teljesítményétől, úgy hatással kell, hogy legyenek a helyi gazdasági szereplők e terület digitalizáltságának szintjére és versenyképességére is. Ez így logikusan hangzik, és ami a gazdaságban logikus, az általában igaz is.

Digitalizáltság = versenyképesség?

Forrás

Tisztázzuk ezt a kijelentést! Vegyünk példaként két magyar mezőgazdasági céget: Búza Kft.-t és Kukorica Bt.-t

1.      Kukorica Bt. tulajdonos-vezetője ötven felett jár már. Egyelőre nem tervezi átadni a cég vezetését. A rendszerváltáskor sikerült megszerezni a volt TSZ – amiben korábban ő maga is dolgozott – egy 250 hektáros darabját. Az internet használatának elterjedésekor már jóval harminc fölött járt. Sokáig egyáltalán nem is érdekelte a dolog, az utóbbi időben kezdte el használni. Többnyire Facebookozik és Skype-ol külföldön élő gyermekével. Azonban nem vásárol a neten, nem vesz igénybe egyéb online szolgáltatásokat. A cégben papíralapon számláznak, sok adminisztrációs tevékenység manuálisan történik. Három traktorral művelik a földet, egy még a TSZ-ből maradt itt, kettőt a 90’-es évek második felében vásároltak. A tulajdonos naponta nézi a tévében az időjárás előrejelzést.
2.      Búza Kft. nemrégiben esett át egy sikeres generációváltáson. 200 hektár földterület művelésének vezetése szállt át apáról fiúra. A harminc alatti új vezető már az internettel együtt nőtt fel, okostelefont használ, rendszeresen vásárol online, tehát folyamatosan jelen van a digitális térben. Ezt a mentalitást – minden előnyével együtt – már a cégbe is elkezdte bevezetni. Új traktort hiteleztek, ami fejlett technológiájának köszönhetően sokkal hatékonyabban és gyorsabban képes egységnyi földterületen az adott feladat elvégzésére. Így a korábbi két traktor helyett már csak egyre van szükség. Nem mellesleg nagyon kényelmes, élmény vele dolgozni. Elkezdték mérni a cég teljesítményét meghatározó különböző folyamatokat, hogy optimalizálni tudjanak ott, ahol szükséges. Folyamatosan figyelik az online időképet, az aktuális időjárás előrejelzést, hogy a szükséges feladatokat a lehető legideálisabb időpontban – akár órára pontosan – végezzék el.

A kérdés a következő: Melyik vállalat versenyképesebb és miért?

A válasz egyértelmű: a Búza Kft., mégpedig azért, mert képes a megújulásra, ami napjainkban a különböző folyamatok, tevékenységek digitalizálását, esetleg automatizálását jelenti. Ezáltal hatékonyabban, eredményesebben képes működni. A digitalizáció tehát szoros összefüggésben van a versenyképességgel.

Félreértés ne essék, a lényeg a fenti példában nem a tulajdonosok kora. A cégek mögötti kis tulajdonosi történet arra hivatott rávilágítani, hogy sok magyar vállalkozás esetében igenis gond van a vezetői mentalitással, hozzáállással. És ez bizonyos esetekben összefüggésben van azzal, hogy az adott vezető mennyi idős: hiszen ez jelentheti azt, hogy más korban/szellemiségben nevelkedett, esetleg az évtizedek során alábbhagyott a lelkesedése nem nyitott a változásra. Ez nem törvényszerű, de biztos, hogy mindenki találkozott már olyan céggel, ahol az örökös látja, hogy változás szükséges, meg kell újulni, fejlődni kell valamiben, míg az alapító-tulajdonos ellenáll, ragaszkodik a megszokotthoz, a beválthoz. Márpedig a különböző folyamatok digitalizálása valóban erőfeszítésekbe kerül, és szükség van hozzá a megújulásra való hajlandóságra is.

Akarat megvan. Mi kell még?

Eddig a mentalitásról, a változásra való hajlandóságról – tulajdonképpen a belső (vállalaton belüli, vezetői) motivációról volt szó. Vannak egyéb szükséges belső tényezők, mint például a vállalat pénzügyi helyzete. Nehéz úgy fejleszteni, digitalizálni, hogy nincs meg hozzá a szükséges anyagi háttér. A belső anyagi háttér hiánya azonban nem feltétlen kell(ene), hogy gátat szabjon a fejlődésnek. A belső hiányt ellensúlyozhatja kívülről érkező segítség: banki hitel vagy állami támogatás, azonban mindkettő tökéletlenebb a vállalaton belüli pénzügyi erőforrásnál. A hitel – még a mai környezetben is – drága, plusz sok feltételnek kell megfelelni. Az állami támogatások pedig mindennél jobban torzítják a piacot, ellustítják a vállalkozásokat, és egyébként sem megfelelő mennyiségben és/vagy helyre mennek.

Ahhoz, hogy Magyarország a 21. század globális piacán versenyképessé váljon, elengedhetetlen a magyar vállalkozások versenyképességének növekedése. A 21. század a digitális gazdaságról szól, aminek alapját a digitalizált vállalkozások adják. Amennyiben a közeljövőben nem változnak meg drasztikusan a hazai vállalatok belső és külső digitális feltételei – úgy, mint a belső motivációk és erőforrások, valamint a külső források és ösztönzők – akkor nem lesz az ország versenyképesebb, nem fog előkelőbb helyre kerülni azon a bizonyos Digital Evolution Index-en.