Zökkenőmentesen ment az átállás, bevallom picit féltünk tőle mert a Virgo korábban nem támogatta túlságosan a home office-t. Mi a scrum működés szerint azt gondoltuk, hogy a csapatoknak a kommunikáció elősegítése miatt egy légtérben kell dolgozniuk. Szerencsére minden tökéletesen működött. Ugyanúgy megtartják a stand-up-okat, tervezéseket, demókat, retrókat online, és azt látjuk a visszamérések alapján, hogy nincs hatékonyság csökkenés. Amit kezelni kell, az a szociális élet hiánya, de ezen is elkezdtünk dolgozni..Ügyfeleitek működésében, a projektek számában éreztetek változást?
Az IT a szerencsésebb szektorok között van, és sokkal kevésbé érinti egy ilyen válság. Persze ha a megrendelőid között van érintett iparág, például turisztika, vendéglátás vagy az aviátor, akkor érinthetett negatívan. Nekünk a nagy ügyfeleink e-kereskedők, telco és bank, hál’istennek egyik sem érintett a válságban. Inkább több, mint kevesebb megrendelésünk lett az elmúlt időszakban. Ez nem jelenti azt, hogy nyugodt vagyok ezzel az évvel kapcsolatban. Nem gondolom, hogy már most látjuk a vírus gazdaságra gyakorolt hatását, hogy milyen problémákat okozhat a második-harmadik hullámban. Nagyon nagy erőket vetünk be értékesítésre Q3-ra, Q4-re: az év végi munkákat most kell felhajtani. Nekünk mint sales-eseknek külön kihívás, hogy mi alapvetően tanácsadói értékesítést folytatunk. Elmegyünk az ügyfélhez megismertetni a Virgót, beszélgetünk vele, és a problémájára reflektálunk. Ez tradicionálisan személyes kapcsolatépítés, így nekem első körben nagyon furcsa volt online csatornákon beszélgetni, nem éreztem a kémiát. De szerencsére túlvagyunk a “szüzesség elvesztésén”, vannak új potenciális ügyfél jelöltek.Hogyan találkozik nálad, fókuszban, feladatokban a Virgo és a Smart Commerce Consulting?
A Virgo Csoport ma már egy sokkal komplexebb szervezet, mint volt maga a Virgo Systems, az őscég. A Smart Commerce Consulting az e-commerce stratégián keresztül kapcsolódik be a Virgo csoportba. 2000 óta, amikor a cég alakult, egyedi digitális termékek fejlesztésével foglalkoztunk, de jó 7-8 éve elkezdtünk szoftver-megoldás oldalról foglalkozni e-kereskedelemmel. Szépen dolgoztuk be magunkat erre a területre, amikor azt éreztem, hogy nagy szükség lenne a tanácsadói lábra. Korábban nagyvállalati környezetben dolgoztunk, de már bejött mint célcsoport a KKV is, és itt szembesültünk azzal, hogy a megrendelőink nagyon értenek a kereskedelemhez, de az informatikához és ehhez az “online dologhoz” nem igazán. A pozitív része viszont az, hogy, itt nem egy közép- vagy felsővezetővel tárgyal az ember, hanem az esetek 99%-ában magával a döntéshozó tulajdonossal. Motivációs probléma így nincs, csak tapasztalat és tudáshiány. Szerencsés esetben a tulajdonos-vezetők belátták ezt. Ilyenkor hoztak magukkal tanácsadókat.
Itt jött a képbe Egon (Kis Ervin Egon, SCC társalapító), aki megrendelői oldalról, tanácsadóként érkezett. Nagyban segítette a projekt sikerét, hogy egy nyelvet beszéltünk. Értette, amit kérdezünk, tudott brief-et adni, stratégiai gondolkodást vitt a megrendelő gondolkodásába. Nyilván önös érdekből kezdtem az ügyféljelöltjeinknél Egont promótálni, mint külsős tanácsadót: Az alapprobléma ott jött elő Egon esetében, hogy az adott évhez képest plusz 12 hónap volt a következő időpont, hogy új projektet vállal. Mondtam, hogy nekem ennél kicsit pörgősebb a sales-flow-m, jövő hónapban kéne kezdeni, mert beütemezném magamnak a szoftverfejlesztést. Ott indult a Smart Commerce sztori. Kérdeztem tőle, nem akarná-e picit bővíteni az egyszemélyes csapatát. Először elutasította, mert nem akart céget építeni. Később találkoztunk konferenciákon, szakmai fogadáson, és meséltem neki a bostoni terveimről: elmegyek kicsit körbenézni, nyelvet tanulni, és pihenni sok év cégvezetés után. Valamiért Egon rácsatlakozott, és kitaláltuk, hogy majd ott megdumáljuk. Ennek az lett a vége, hogy egy szót nem beszéltünk róla hat hétig, hanem visszafelé a repülőn fél óra alatt lebeszéltük: mi adjuk a hátteret, toborzást, jogi keretet, sales-t, ő pedig szakmai vezetőként beleáll és kiképzi a “padavanokat”.
Ez egy nagyon szépen felépített puzzle: teljes vertikumot szeretnénk lefedni az ügyfeleinknél. A Virgónak az a fő versenyelőnye, hogy egy one-stop-shop: ha jön egy nagyobb KKV, próbálunk az összes felmerülő problémájára az összes releváns szolgáltatással válaszolni. Nem egy informatikai beszállítóként, hanem problémamegoldó partnerként. Az első lépésektől van egy product design csapatunk, aki UX-UI-jal foglalkozik, van egy Smart Commerce-ünk, aki stratégia oldalon száll be, van egy nagyon erős megvalósító csapatunk, és van egy utókövető support csapatunk, 7/24-es üzemeltetéssel.
Nagyon erős szinergiában működünk, próbálunk együtt értékesíteni Fruzsival (Donáth Fruzsina, a Smart Commerce Consulting ügyvezetője). A Virgo csoport e-kereskedelem üzletágért felelős vezetőként próbálom őket is eladni, ha pedig ő viszi a lead-et, felajánlja az ügyfélnek a Virgo Systems-et, és tud róla 10 mondatot mondani. Emellett vannak side-projektjeink, mint például a PriceKit, így az egész e-commerce vertikumba tudunk puzzle-öket behelyezni.
Ez bőven elég, ezt kell építeni, és ha eléggé összeállt a kép, és elég jó a “termék”, ezzel kell majd külföldre menni..
Mikorra tervezitek a külföldi piacra lépést?
A PriceKit-tel jövőre. A PriceKit egy betörési pont, ahol be lehet már lépni a piacra. Sok próbálkozásunk volt korábban. Az, hogy a Virgóval jól tudunk digitális terméket fejleszteni, nagyon aranyos, de nem elég megkülönböztető érték egy külföldi piacon. Ahhoz képest, hogy egy német ott van a sarkon, és németül beszél. Abban hiszek, hogy egy olyan erős termékkel kell egy új piacra menni, ami ott is labdába tud rúgni, és nem az a USP, hogy olcsóbb vagyok 20%-kal, mint a svájci.
Körülbelül mennyi idődet viszik el a cégek, és az ott betöltött különböző szerepeid?
Az időm nagy része, mondjuk 60%-a Systems, olyan 30% SCC, körülbelül 5% Virgo Ventures és 5% PriceKit. A Virgo felső vezetésében a Smart Commerce Consulting-gal csak én foglalkozom. A Virgo Ventures-ben sokkal kevesebbet vagyok, mint Bence (Laczkovich Bence, a Virgo ügyvezető igazgatója), ott a startup mentorálásban, vagy a bejövő jelentkezők szűrésében veszek részt. Különben az SCC is. PePéék (Petrezselyem Péter, SCC tanácsadó) a bejövő igények validálásában ugyanúgy részt vesznek: piacméretezésben, vagy megnézik, van-e konkurencia, segítenek a döntésben. Így használjuk a cégcsoporton belüli szinergiákat. Nem titok, hogy nekem nagyon tetszik a SCC módszertan, és nagyon szeretek velük együtt dolgozni. Vannak olyan projektek, ahol mint beugró senior konzulens tanácsadóként részt veszek. Sokkal inkább olyan projektekben, amihez jobban értek, például IT. Volt már, és lesz is olyan projekt, ahol egy informatikai vállalkozás stratégiáját kell megalkotni. Olyanok, mint egy korábbi Virgo.
Ez nem olyan, mintha a saját konkurenciátokat képeznétek ki?
Nekem nem fáj egy fiatal cégnek tanácsot adni, mert nem azt mondom el, hogy “menjél jobbra, menjél balra”, hanem a gondolkodásmódot, ahogy egy céget családi vállalkozásból középméretű céggé tud növeszteni. Ez nem is igazi mentoring: ugyanazt a módszertant követem, mint az SCC az e-kereskedőknél vagy bármilyen tanácsadói projektnél, csak az informatikai cégeknél még plusz adunk egy-két más típusú tanácsot is. Picit más a szolgáltatás, de a zanzája ugyanaz: üzleti tervet, sales-marketing stratégiát készítünk nekik, a szervezeti kérdéseket is átbeszéljük, átvilágítjuk a vezetőket. Azért tudom azt mondani, hogy hasonló lépéseket csinálunk, mint a többi projekten, mert megfigyelőként részt vettem nagy, e-commerce tanácsadási projekteken, ahol meg sem szólalhattam volna (nevet), inkább kérdeztem. Nekem fontos a Smart Commerce, és úgy is vagyok kommunikálva, mint partner senior tanácsadó. Hivatalosan a Virgo Systems kereskedelmi igazgatójaként szerepelek, vannak sales-eseim, vannak üzletágvezetők, és tulajdonképpen az egyik üzletágvezető az én olvasatomban Fruzsi. Az hogy ez külön cégben van, a mi oldalunkról nézve tökmindegy. Van e-commerce üzletág, nagyvállalati üzletág, SCC, product design team, és külön a PriceKit – most ez a vonal.
Ha visszanézünk a 2000-es évekre, amikor voltaképpen az iwiw miatt érkezett az internetre a magyar nép, már akkor sem “digitalizációval” mint magas szintű kategóriával foglalkoztál, csupán egy közösségi média technológiájának létrehozásával, méghozzá a világelsők között.
Ne mondjuk azért azt, hogy bárki közülünk egy pillanatig azt gondolta volna, hogy digitalizálunk bármit. Mi egy szuperjó webes projektbe szálltunk be. Mindenki fogta, hogy ennek az a lényege, hogy egy nagyon aktív online közösséget építünk. Sok olyan tanulmány jelent meg a sajtóban, hogy tulajdonképpen az iwiw miatt egy komplett generáció “lépett be az internetbe”, ahogy Vágási Feri mondaná. De ennyire előre nem gondolkodott senki. Nyilván büszkék vagyunk rá, nagy siker volt, jókor adtuk el. A lényeg, hogy volt olyan hatása, ha ezt digitalizációnak hívjuk, hogy sok ember “digitalizálódott”, elkezdte használni aktívan az internetet.
Ugyanilyet élünk át most az e-kereskedelemben. A járvány kényszere miatt, ami szintén egy unikális dolog, úgy konvertáltunk vásárlókat internetes vásárlóvá, hogy maguktól szerintem még évekig nem tették volna meg. Most például elkezdtünk azzal foglalkozni, hogy az idősek célcsoportja, akik nyűgnek élték meg, hogy az élelmiszert online kell vásárolniuk, kaptak egy ízelítőt abból, hogy nem kell ettől annyira félni. Nagyon érdekes téma, hogy azok a felhasználók, akik az első vásárlási élményen vannak túl, és szerintem 100 ezrével vannak csak Magyarországon, hogyan tarthatóak meg. Nyilván nem lehetett egy hónap alatt nagygombos telefon stílust csinálni egy webshop-ból, amit egy 60-70 éves, a felületen nehezen tájékozódó ember igényel. De ha végre megjöttek, akkor ne veszítsük már el őket. Engem inkább ezek a sokkal kézzelfoghatóbb dolgok foglalkoztatnak. Emellett sok olyan szegmens van, amit még nézegetünk, mint Virgo Systems. Ilyen a mezőgazdasági digitalizáció, vagy az IoT. Van például egy spinoff cégünk is, a Servo Movement, ezek is csápjai a cégcsoportnak, ami a Virgo Inkubációból került ki külső cégbe.
A Digitális detox című könyv írja le nagyon szemléletesen, mennyire úgy fejlesztenek alkalmazásokat, hogy függővé tegyen. Steve Jobs és Bill Gates például nem engedte meg a gyerekeinek a digitális eszközök használatát. Voltaképp a közösségi hálózatok társadalmában a klasszikus függőség-tesztek szerint mindenki “beteg”. Hogy látod a saját életedben ezt a trendet?
Ambivalens nekem is ez a dolog. Tinédzser gyerekeim vannak, és bár családilag alapvetően sokat olvastunk mindig is, nagyon zavar, hogy a gyerekeink nem is merem kimondani, éves szinten hány könyvet olvasnak el. Nagyon sok idejüket viszi el a digitális kontent fogyasztása. Nem a tévé a könyvvel szemben a versenytárs. A mi gyerekkorunkban az volt, de most sokkal nagyobb a zaj. A nagylányom azt mondja, hogy nagyon sok értelmes tartalmat fogyaszt. YouTube-on videó formájában, blogot olvas, podcast-ot hallgat. Én is felvállaltan online függő vagyok, és ha lemegyünk a balatoni parasztházba, és nincs 4G, akkor azért az első két nap elég nehéz… Egyértelműen para a függőség, de már nem tudom belehelyezni magam abba a világba, amikor ezek az eszközök nincsenek. Próbálom egészséges határok között tartani, és nem túlaggódni, de egyetértek a problémával, hogy függők vagyunk.
És szakmailag hogyan közelíted ugyanezt a problémát?
Mint üzletember nem merült fel a látóteremben, hogy nekünk ezzel foglalkoznunk kellene. Sőt azt sem érzem, hogy az általunk létrehozott dolgok, bármi legyen is az, ezt támogatnák. Amiket mi segítünk a cégeknek csinálni, az minden szempontból hasznos a társadalomnak. Alapvetően a digitális világ segíti a társadalmat. Talán az iwiw az egyetlen, ami ilyen szempontból megkérdőjelezhető, mert képes függőségeket okozni az embereknek de ezt leszámítva nem tudnék olyan projektet mondani amire ne lennék tematikailag büszke.
Van olyan konkrét társadalmi probléma, aminek a megoldására céges szinten áldoztok?
Nincs igazándiból jó társadalmi felelősségvállalási stratégiánk. Borzalmasan visszásnak gondolom ezt a “marketinges CSR-t”, Ha valamit csinálnék, és remélem lesz rá lehetőségem, akkor valami strukturálisabb változást szeretnék előidézni. Például oktatással foglalkozni. Szoktunk a dolgozóknak anonim módon lehetőséget biztosítani, hogy adományt adjanak Iványiéknak (Iványi Gábor, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke – a szerk.). Illetve támogatunk minden olyan kezdeményezést, aminek látom értelmét, például a Hintalovon Alapítványnak (akik fiataloknak szóló felvilágosítással foglalkoznak) pro bono megcsináltuk a weboldalát, bevonva Talk-A-Bot-ot. Tehát a lehetőségeinkhez mérten fölkarolunk egy-két dolgot. Szívem szerint sokkal többet foglalkoznék ilyen ügyekkel, de nem eseti, és nem csapatépítés jelleggel.
Arra van már terved, mivel foglalkozol majd, ha (45, 50, vagy 80 évesen) egyszer nyugdíjba mész?
Ha valamiért úgy hozná a sors, hogy nem csinálhatnám a szakmámat (tágan értelmezve az informatika, a digitalizációval kapcsolatos dolgok), akkor nem lenne válaszom arra, hogy mit csinálnék. Biztos bajban lennék, mert nem tudnék egész nap olvasni, sakk-klubba járni, a haverokkal biciklizni. De ha most választanom kéne a hat “sapkám” közül, amivel foglalkozom, akkor Smart Commerce Consulting senior tanácsadó szeretnék lenni, mert az elég széles téma. Az a fajta tudásátadási tapasztalat, amit ennél a kis informatikai cégnél csináltam, ráébresztett, hogy nagyon sok tudás összegyűlt ebben a 20 évben. Menet közben nem veszi észre az ember, hogy sokkal-sokkal tapasztaltabb lesz. Amit valaki kérdez tőle, arra evidenciaként válaszol, és ez a másiknak valódi aha-élmény: ez nagy visszacsatolás volt. Nincs ebben semmi nagy világmegváltás, csak a felszedett tudás és tapasztalat. Megmondom őszintén, hogy még mindig nagyon szeretek új dolgokat tanulni. Még mindig tök jó dolog új tudást felszedni, és nagyon jó egy workshopon ezt a tudást átadni egy cégnek. Az a strukturált gondolkodás, amikor egy bizniszt csontváz szintre lecsupaszítasz, és utána szépen újra felépíted, kigyomlálgatod közben a problémákat, azért az elég menő. Ezt a gondolkodásmódot szoktam visszahozni a Virgo termékfejlesztésbe is. Nem l’art pour l’art fejlesztünk termékeket. Nyilván van lean szemlélet, MVP-gondolkodás, de az a fajta fundamentális tervezési gondolkodás, nagyon sok esetben nincs jelen az IT-cégekben, amit a SCC tud behozni.
Novemberben leszek 44 éves, egy bő tíz-tizenakárhány évet üzletileg aktívan szeretnék tölteni, és aktívan valamit alkotni. Utána én már nagyszülő leszek – legalábbis ez a terv 🙂 Korán vállaltunk gyereket, a feleségem gyerekkori szerelem, szeretnék korán nagypapa lenni, hogy ott tudjak még aktívan pörögni.
További interjúk a Smart Commerce Consulting kollégáival:
- Falusi Ákos – “Amíg nincs leírva, addig csak egy katyvasz” – SCC-interjúk, 1. rész
- Petrezselyem Péter – „Egy-két óriási sikerhez fog vezetni” – SCC-interjúk, 2. rész
- Mándics Tímea – „Oké, ezt meg tudjuk csinálni: és mi lesz a hozzáadott értéke?” – SCC-interjúk, 3. rész
- Donáth Fruzsina – “Nekem az e-kereskedelem egyfajta szerelem” – SCC-interjúk, 4. rész
- Kis Ervin Egon – “A végén a táblázatban benne van az igazság” – SCC- interjúk, 5. rész
0 hozzászólás