A közösségi hálók a mindennapos görgetés-kattintás kombinációból képesek pontosabban modellezni a felhasználó jövőbeni tevékenységét, mint a felhasználó maga. A termelési folyamatoknál zajlik a technikai, vagy más néven a negyedik ipari forradalom, ami a teljesen automatizált, emberi munkavégzést nélkülöző gyártás felé mozdít minket.  A pénzügy is egy olyan terület, ami az utóbbi időben dinamikus fejlődési szakaszba lépett (PSD2, fintech stb). A fejlesztéseknek köszönhetően mind a (fejlődésre és változásra nyitott) magánemberek és vállalkozások pénzügyi feladatai és folyamatai egyre nagyobb mértékben automatizálódnak. Ez nem sci-fi. A digitális világ körülvesz minket és amihez felhasználóként már rég hozzászoktunk attól egy vállalkozás vezetőjeként sokszor tartózkodunk. De mit is jelent és mit tud nyújtani a digitalizáció egy KKV számára? 

…majd holnaptól? 

Bármiféle tanulmány vagy szakirodalom nélkül is tudom, hogy fontos a testmozgás. Néhanapján emlékeztetem is magam erre. Ilyenkor hirtelen ötlettől vezérelve veszek egy futócipőt és megfogadom, holnaptól minden nap futok. Van, hogy ez a holnap 2 hét múlva jön el és a minden napból minden harmadik lesz, az is változó rendszerességgel. Nem azért mert nem akarom, hanem mert helyette a munkára, a házimunkára és egyéb napi teendőimre koncentrálok, amik elvégzése után nem marad elég energiám.

Tapasztalataim alapján a legtöbb kkv számára olyan a digitalizáció akárcsak nekem a futás.
Tudják, hogy fontos, viszont legtöbben az üzletmenet folytonosságára koncentrálnak és a napi operációt helyezik a középpontba. Amíg pedig ez így marad, addig a digitalizációs törekvések kimerülnek pár “digitális eszköz” bevezetésében, mindez pedig anélkül, hogy azok integrálva lennének a folyamatokba vagy azok egy nagyobb cél szerves részét képeznék. Ezzel pedig a futócipőmhöz hasonló sorsra jutnak és nem megfelelő kihasználtság mellett, értelmetlennek tűnő befektetésként foglalják a helyet a továbbiakban. Ha bárki magára ismert volna ne legyen bűntudata mert nincs egyedül. Olyannyira nem, hogy az Európai Unió (Digital Economy and Society Index – DESI) szerint, ha a digitális technológiák integrálásáról van szó, hazánk a rangsor végén szerepel és egyedül Bulgáriát előzi meg a tagállamok közül. 

Ábra: A digitális technológiák integrálása, üzleti digitalizációs index, 2020 (ábra 62)
Forrás: DESI, 2020 Európai bizottság

Hol csúszunk így el? Merül fel a kérdés.

Míg én az időhiánnyal mentem fel magam a futás alól, addig a vállalkozásoknál nem ritka, hogy az erőforráshiányra hivatkoznak. Van ugyanis egy olyan prekoncepció, hogy a digitalizáció drága és bonyolult. Ennek ellenére a hiánya még a digitális alapokra épülő  e-kereskedelemben is jelen van. Ott ahol az analitikai rendszerek egy része teljesen ingyenes, egyszerűen hozzáférhető és használatuk bizonyos mértékig könnyen megtanulható. Ez természetesen más szektorokra is igaz. Talán nem erős kijelentés, hogy napjainkban már bármely iparág szereplői számára elérhetőek számukra valóban hasznos digitális megoldások.

Az ilyen téren való elmaradásoknak így inkább szemléletbeli mintsem technológia okai vannak. Sir Ken Robinson, oktatási szakértő és tanácsadó, tökéletesen megfogalmazta a digitális üzleti tevékenységeket is gyakran átszövő dilemmát, amikor azt mondta, hogy:

“A kulturális változások érdekes jelensége, hogy az új technikai lehetőségeket hajlamosak vagyunk egy ideig ugyanazokra a régi tevékenységekre használni”.

Ezzel magyarázható amikor egy vállalkozó az online számlázóban kiállított számlát kinyomtatja és iktatja vagy amikor az e-mailben kiküldött hírlevelet postázzák is.

Mi is ez pontosan? 

Egy másik hátráltató tényező, hogy a digitalizáció, digitális transzformáció, adatvezérelt működés mind olyan kifejezések amelyeknek nincs minden szektorra pontos definíciójuk, így értelmezésük sem egyértelmű.  Ez jelentősen megnehezítheti az erről való informálódást Tisztázzuk tehát a fogalmakat.

Egy dokumentum digitalizálása pusztán egy egyszerű átalakítás. A fizikai vagy analóg dokumentumot ilyenkor digitális formátumúra módosítjuk. A digitalitalizálódás ennél már többet jelent, ilyenkor már nem csak átalakítjuk a dokumentumokat de a használt digitális technológiákat beépítjük a folyamatokba is. Ha pedig a digitális eszközöket magas szinten használjuk, akár a teljes működésünkre (vagy épp egyes folyamatok egészére) is kiterjesztjük és kiaknázzuk a bennük rejlő lehetőségeket akkor már digitális transzformációról beszélünk. Ezen a szinten a folyamataink egy része automatizálható lesz, vagyis teljesen kiiktathatjuk belőle az emberi munkavégzés.

Mindez egy példán keresztül bemutatva:

Jó esetben azt minden cég tudja, hogy milyen számlákat és milyen határidővel állított ki, valamint, hogy azokat időben kifizették-e. Induljunk ki egy olyan kis vállalkozásból aminek vezetője havi 15-20 számlát állít ki, azok határidejét és státuszát (fizetésre vár/kiegyenlített) egy füzetbe vezeti. Az ő esetében a fenti fogalmak az alábbi módon értelmezhetők:

Milyen szerepe van a digitalizációnak? Hol a versenyelőny?

Tudjuk tehát mi az a digitalizáció és azt is, hogy mennyire jellemző hazai szinten. De mi is az a nyilvánvaló versenyelőny, amit tud biztosítani?

Legtöbbünknek valószínüleg az értékesítés digitalizálásával járó előnyök ugranak be, ami a pandémiás időszak egyik kulcs kérdése. A digiméter kutatása szerint viszont az e- kereskedelembe bekapcsolódó kkv-k is felismerték, hogy pusztán ez nem elegendő és más területeken is fontos az előrelépés.

Egy vagy több folyamat digitalizációja többek között az alábbi célokat szolgálhatja:

• Mérhetőség: A digitális technológiák egyik legnagyobb előnye, hogy használatuk során rengeteg működési adatot halmozunk fel. A keletkezett adatok pedig a mérőszámok alapját képezhetik. Ezeknek a mérőszámoknak a nyomon követése segít abban, hogy egy objektív képet kapjunk a cég egészének vagy egy részének a működési hatékonyságáról. Ez pedig lehetőséget ad az azonnali korrekcióra.
• Hatékonyság növelése: Azzal, hogy bizonyos folyamatokat részben vagy teljesen automatizálunk, drámaian növelhetjük cégünk hatékonyságát és kiszámíthatóbbá tehetjük a működését, így skálázhatóbbá válik a vállalkozásunk.
• Működési költségek csökkentése: Az előbb említett automatizációval és erőforrás optimalizációval már közép távon is csökkenthetjük a költségeket.
• Transzparencia: A digitalizált folyamatok átláthatóbbak, könnyebben nyomon tudjuk őket követni. Ezzel sok esetlegességet és hibát kiiktathatunk.

Egy teljes digitális transzformációnál pedig nem csak a folyamatok, de a cég teljes digitális jelenléte is fontos szerepet játszik. Ez iparág függetlenül segíthet az alábbiakban:

• Új érrtékesítési lehetőségek: A Digimeter kutatása alapján a digitális lemaradás a hazai kkv-k esetében, elsősorban az értékesítési- és  marketingeszköztár területén figyelhető meg. A felmérésben részt vett vállalkozások kevesebb, mint fele rendelkezik online értékesítési felülettel. Természetesen nem minden iparágban releváns egy webáruház de ez azt jelenti, hogy a kkv-k többsége még a honlapon elhelyezett árajánlatkérés lehetőségével sem él, aminek viszont az ökoszisztéma kialakítása miatt fontos szerepe lenne. Lehet ugyanis, hogy a vásárlás offline fog megvalósulni de az azt megelőző tájékozódás (akár az árat, akár a terméket illetően) már nagyobb valószínűséggel online történik. A digitális jelenlét teljesen áttekinthetővé teszi a pontos kínálatot, árakat és összességében a vevő lehetőségeit. A nyílt piaci összehasonlítás lehetősége persze kihívást is jelenthet, de nagyobb eséllyel lesz pozitív végkimenetele, mintha részt sem veszünk a versenyben.
• Bizalom kialakítása: Egy online is vizibilis és kommunikáló vállalkozás egyértelmüsíti, hogy a cég aktívan működik és bizalmat ébreszthet az érdeklődőkben/partnerekben. Elvégre ha egy vállalkozással szemben jelentős elégedetlenség van, az jó eséllyel megjelenik valamilyen online platformon.
• Ökoszisztéma kialakításának lehetősége: Ha kellően jól használjuk a digitális jelenlét nyújtotta lehetőségeket és összehangoljuk a teljes működésünkkel akkor nem csak egy újabb értékesítési vagy kommunikációs csatornát fog jelenteni számunkra, hanem egy teljes ökoszisztémát.

A teljesség igénye nélkül felsorolt példákból látszik, hogy milyen sok tényezőre lehet hatással a digitalizáció. Ráadásul amíg multinacionális cégeknek ez a fejlesztés sokszor minden szabályzatnak megfelelő, robosztus vállalatirányítási rendszereket és egyedi fejlesztéseket jelent, addig KKV-k számára már rengeteg olcsó és könnyen használható dobozos megoldást lehet találni a piacon. A működésbe való optimális integráció nélkül viszont a legjobb programok sem érnek sokat és legrosszabb esetben a kívánt hatással éppen ellentétes módon inkább csak hátráltatni fogják a működést ugyanis megmaradnak szigetszerű rendszereknek csak már nem analóg formában.

Források:

Koronavírus és digitális transzformáció felmérés
SME digitalisation (Vodafone-Deloitte felmérés)
Digimeter (felmérés)
McKinsey előrejelzés
Digitális Gazdaság és Társadalom Index DESI
IKT szektor adatok
PWC felmérés